Az atlaszok felépítése egységes szerkezetet követ, alkalmazkodva az európai sorozat gyakorlatához. Ebben eredeti térképi források szerkesztett és facsimile-kiadásai, valamint a sorozat közreműködői által szerkesztett térképek, illetve szöveges részek is megtalálhatók.
Bővebben...
- alaptérkép: a legkorábbi, a telekhatárokat és a beépítettséget is pontosan felmérő kataszteri térkép szelvényeinek összeillesztésével és 1:2500 méretarányú átrajzolásával készül, a kataszteri felmérés idejének (hazánkban a 19. század 2. fele) állapotát tükröző forrásközlés
- modern (19-20. századi) várostérképek reprodukciói: a történeti fejlődést a jelenkorig nyomon követő, modern kori fejlődést bemutató, a város egészének területét ábrázoló térképek. Különösen fontosak az építészek és a várostervezők szempontjából
- városkörnyéket ábrázoló térképek: Magyarország I. illetve II. katonai felmérésének szelvényeiből (1763–85, illetve 1806–1869) kijelölt és 1:50.000-es méretarányra szerkesztett térkép a regionális és geopolitikai összefüggések bemutatására
- fejlődési fázis térképek: az adott város térszerkezetének, területi kiterjedésének fejlődését és főbb középületeinek elhelyezkedését a kutatók által meghatározott 3-5 időmetszetben ábrázoló rekonstrukciós térképek, általában 1:5000 méretarányban
- modern légi felvétel (ortofotó): az atlasz kiadásának időpontjához közeli felvétel az Alaptérkép által bemutatott terület jelenkori állapotáról
- tematikus térképek: az egyes városok jellegétől, forrásadottságaitól és kutatottságától függően speciális társadalom-topográfiai vagy településmorfológiai kutatások eredményeit teszik közzé. Ezek közé tartozhat például önálló közigazgatási egységek, az épületek magasságának és építési idejének, a kézműves mesterségek és más foglalkozások művelőinek területi megoszlása
- történeti térképek, felmérések és látképek reprodukciói: az egyes atlaszok szerkesztői által válogatott, helyrajzi szempontból komoly forrásértékkel rendelkező, közgyűjteményekben vagy magángyűjteményekben őrzött ábrázolások magas színvonalú reprodukciói
- topográfiai tanulmány: a város helyrajzi fejlődését feldolgozó részletes tanulmány, az atlaszban közölt térképek és más elsődleges források, valamint a vonatkozó szakirodalom egészének áttekintése alapján
- topográfiai adattár: tematikus beosztású helyrajzi összeállítás, primér források és a szakirodalmi adatok összegyűjtésével, nélkülözhetetlen alapot szolgáltat a helytörténeti és nagyobb léptékű összehasonlító várostörténeti kutatásokhoz egyaránt
- bibliográfia
A sorozat eddig megjelent kötetei:
 |
SopronÖsszeállította: Jankó Ferenc, Kücsán József és Szende Katalin; Dávid Ferenc, Goda Károly és Kiss Melinda közreműködésével Kartográfia: Banyó Péter, Jankó Ferenc, Kücsán József Sopron: Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, 2010. ISBN: 978-963-8327-32-1 |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Előszó
Sopron város történeti helyrajza
Kommentárok a térképtáblákhoz
Történeti topográfiai adattár
Bibliográfia
A. Általános térképek
A.1 Az 1856-os kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, 1:2.500
A.2 Sopron és környéke az I. és II. katonai felmérésen, 1:50 000
A.3 Sopron topográfiai fejlődése, 1:5000
A.4 Sopron város belső területének átnézeti térképe, 1900–1910 k. 1:5000
A.5 Sopron város topográfiai térképe, 2005, 1:5000
A.6. Sopron város központja légi felvételen, 2005
B. Tematikus térképtáblák
B.1 Középkor és kora újkor
B.2 18. század
B.3 19. század eleje I.
B.4 19. század eleje II.
B.5 Sopron 19-20. századi épületállománya I.
B.6 Sopron 19-20. századi épületállománya II.
C. Térképek és látképek reprodukciói
C.1 Történeti állapotok rekonstrukciós rajzai
C.2 Sopron belvárosának legkorábbi felmérései
C.3 Sopron látképei a Lővérek felől
C.4 Sopron látképei a Kurucdomb felől
C.5 Sopron látképei a 19. század közepén
C.6 Soproni városrészletek 18. századi felmérései
C.7 Az Előkapu és környéke átnézeti térképei
C.8 Sopron belvárosa, 1831
C.9 Elárusítóhelyek rendje az éves vásáron, 1881
C.10 Sopron és környéke, 1802
C.11 A külváros falán kívül eső terület, 1750-1800 körül
 |
SátoraljaújhelyÍrta és szerkesztette: Tringli István Kartográfia: Firbás Térkép Stúdió, Nagy Béla Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2011. ISBN:978-963-9627-44-4 |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Előszó
Sátoraljaújhely város történeti helyrajza
Történeti topográfiai adattár
Bibliográfia
Térképtáblák
A.1. Sátoraljaújhely 1866-ban 1:2500
A.2. Sátoraljaújhely belterületének környéke 1876-ban
A.3. Sátoraljaújhely belterülete 1833-ban
A.4.1. Sátoraljaújhely környéke az 1. katonai felmérésen (1763-1785)
A.4.2. Sátoraljaújhely környéke a 2. katonai felvételen (1806-1869)
A.5.1. Sátoraljaújhely környéke 1767-ben
A.5.2. Sátoraljaújhely 1901-ben
A.6.1. Zemplén megye térképe 1804.
A.6.2. Sátoraljaújhely környéke 1886.
A.7. Sátoraljaújhely georeferált légi felvételen 2005.
A.8.1. Sátoraljaújhely megyei város helyszínrajza 1938.
A.8.2. Sátoraljaújhely térkép 1968.
B.1.1. Sátoraljaújhely a középkor végén 1:5000
B.1.2. Sátoraljaújhely a 17. század végén 1:5000
B.2.1. Sátoraljaújhely 1780-ban 1:5000
B.2.2. Szerek az újkori Sátoraljaújhelyen 1:5000
C.1.1. A református templom számára kimért telkek felmérései 1783.
C.1.2. A római katolikus templom környéke 1801.
C.2.1. A casinó környékének tervrajza 1836.
C.2.2. Sátoraljaújhely kikövezendő utcáinak tervrajza 1844. körül
C.3.1 Keleti Gusztáv: A Sátor-hegy és a Vár-hegy, 1867.
C.3.2. A római katolikus templom környéke 1904-ben
 |
SzegedSzerkesztette: Blazovich László; Balia-Nagy Judit, Horváth Ferenc, Kelemen Gábor, Kratochwill Mátyás, Máté Zsolt, Szemerey Anna, Szerdahelyi Péterné és Takács Máté közreműködésével Kartográfia: Erdélyi Ida, Kelemen Gábor, Kratochwill Mátyás, Máté Zsolt, Szemerey Anna, Takács Máté Szeged: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, 2014. ISBN: 978-963-08-9999-4 |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Előszó
Szeged történeti helyrajza
Történeti topográfiai adattár
Szakirodalom- és rövidítésjegyzék
A. Általános térképek
A.1.1 Az 1841–44. évi kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, belső terület, 1:2500
A.1.2 Az 1841–44. évi kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, tágabb terület
A.2.1 Szeged és környéke az I. katonai felmérésen, 1:50 000
A.2.2 Szeged és környéke a II. katonai felmérésen, 1:50 000
A.3.1 Szeged a 11–14. században, 1:50 000
A.3.2 Helyzetrajz az 1522-es tizedjegyzék alapján, 1:10 000
A.3.3 Helyzetrajz az 1713. évi várostérkép alapján, 1:10 000
A.3.4 Szeged és Újszeged a 18. század végén, 1:10 000
A.3.5 Szeged fázistérképe 1841–44/1850, 1:10 000
A.3.6 Az árvíz kiterjedése 1879. június 11., 1:10 000
A.3.7 Szeged belterületének rétegterve 1879-ben
A.3.8 Szeged utcahálózata 1883-ban, 1:10 000
A.3.9 Szeged fázistérképe 1841–44/2010, 1:10 000
A.4.1 Szeged topográfiai térképe, 2010 1:10 000
A.5.1 A városközpont légi felvétele 1:5000
B. Tematikus térképek
B.1 Szeged utcái, 1522
B.2 Szeged szociál topográfiája, 16. század
B.3 Szeged feltöltése a Nagyárvíz után, 1879
B.4 Beépült és felhasznált területek, 1900/2010
B.5 Családi házas telepek, 1918/1945
B.6 A területhasználat változása, 1900/2010
B.7 Megszűnt és működő üzemek, 1990/2010
B.8 Foghíj beépítések a belvárosban 1945/2010
B.9 Lakó és vegyes területek építészeti karaktere, 2010
B.10 A történeti városrész védett építészeti öröksége, 2010
C. Reprodukciók, térképek, látképek
C.1.1 Szeged vára 1552-ben
C.1.2 A szegedi Vár és Palánk 1695-ben
C.1.3 A szegedi Vár és Palánk a 17. sz. végén
C.1.4 Szeged várostérképe, 1713
C.1.5 A szegedi vár felmérése, 1751
C.1.6 Szeged külterülete 1841–1844/2014, 1:96 000
C.1.7 Szeged városának helyzetterve, 1850
C.1.8 Szeged belterületi utcahálózata 1879, 1:10 000
C.2.1 Szeged és tágabb környezete, 1834
C.2.2 Szeged védelmi állapotára tervezett tájrajz, 1848
C.2.3 Szeged varos és a tápéi rét, 1907, 1:96 000
C.3.1 Az Alföld 14–16. századi úthálózata
C.3.2 A szegedi vár és környéke 1775 körül
C.4.1 A szegedi vár és a Palánk, 1709
C.4.2 Szeged 1799-ben
C.4.3 A szegedi oskolák, 1820
C.4.4 Szeged Bánat felől, 1830 korul
C.4.5 A vasúti híd a Tiszán, 1858
C.4.6 Tiszai élet, a vasúti híddal, 1870-es évek
C.4.7 Árvízi kép, 1880
C.4.8 Árvízi kép a Fölsővárossal, 1879
C.4.9 Árvízi kép Fölsővárosról, 1879
C.4.10 I. Ferenc József látogatása Szegeden, 1879
C.4.11 A templom tér dél felől, 1880
C.4.12 Az alsóvárosi templom és rendház, 1881
C.4.13 A Tornyos iskola, 1800
 |
Buda I. kötet, 1686-igÍrta és összeállította: Végh András Kartográfia: Kuczogi Zsuzsanna, Nagy Béla, Szemerey Anna Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszék, Archaeolingua Alapítvány, 2015. ISBN: 978-615-5341-22-9 |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Előszó
Buda történeti helyrajza (1241–1541–1686)
Történeti topográfiai adattár
Bibliográfia
Térképtáblák tartalma
A. Általános térképek
A.1 Az 1873-as kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, 1:2500
A.2.1 Buda város és környéke az I. katonai felmérésen, 1:50 000
A.2.2 Buda város és környéke a II. katonai felmérésen, 1:50 000
A.3.1 Buda topográfiai fejlődése: 1. Buda területe a város alapítása előtt (Római előzmények), 1:5000
A.3.2 Buda topográfiai fejlődése: 2. Buda az alapítást követően, 13. század vége–14. század eleje, 1:5000
A.3.3 Buda topográfiai fejlődése: 3. Buda, a késő középkorban, 16. század eleje, 1:5000
A.3.4 Buda topográfiai fejlődése: 4. Buda a török korban, 17. század utolsó negyede 1686-ig, 1:5000
A.4.1 Buda város topográfiai térképe, 2005, 1:10 000
A.5.1 Buda város központja légi felvételen, 2005, 1:10 000
B. Tematikus térképek
B.1.1 Nemzetiségi megoszlás a Várnegyedben, 14. század–15. század eleje
B.1.2 Nemzetiségi megoszlás a Várnegyedben, 15. század vége–16. század eleje
B.1.3 A bírók és esküdtek háztulajdonai a Várnegyedben, 13–14. század
B.1.4 Püspökségek és székeskáptalanok háztulajdonai a Várnegyedben
B.2.1 Bárók háztulajdonai a Várnegyedben, 1241–1410
B.2.2 Bárók háztulajdonai a Várnegyedben, 1500–1526
B.2.3 A királyi palota előtere, 13–14. század
B.2.4 A királyi palota előtere, 16. század eleje
C. Térképek és látképek reprodukciói
C.1.1 Buda látképe kelet felől Hartmann Schedel Világkrónikájában, 1493
C.2.1 Johann Siebmacher, Buda látképei nyugat és kelet felől, 1598, vagy 1601
C.3.1 Erhard Schön, Buda ostroma (részlet), látkép nyugat felől, 1541
C.3.2 Virgil Solis, Pest ostroma Buda látképével kelet felől, 1542
C.3.3 Ismeretlen művész, Császári követ fogadása Budán, látkép kelet felől, 1600 körül
C.4.1 Joseph Hauӱ, A budai vár térképe a telkek homlokzati méreteivel, 1687
C.5.1 Nicolas Marcel de La Vigne, Buda és Pest térképe (részlet), 1686
C.5.2 H. Bredekow, Buda és Pest térképe, 1686
C.6.1 Ludwig Nicolaus von Hallart és Michael Wening látképsorozata a négy égtáj felől, észak, 1684
C.6.2 Ludwig Nicolaus von Hallart és Michael Wening látképsorozata a négy égtáj felől, dél, 1684
C.6.3 Ludwig Nicolaus von Hallart és Michael Wening látképsorozata a négy égtáj felől, kelet, 1684
C.6.4 Ludwig Nicolaus von Hallart és Michael Wening látképsorozata a négy égtáj felől, nyugat és kelet, 1684
 |
Buda II. kötet (1686-1848)Írta és összeállította: Simon Katalin Szerkesztette: Szilágyi Magdolna Kartográfia: Faragó Imre, Nagy Béla, Szemerey Anna, Tolnai Katalin Budapest: Budapest Főváros Levéltára, MTA BTK Történettudományi Intézete, 2017. ISBN: 978-615-5635-07-6, ISSN: 2498-7166 |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Előszó
Buda város történeti helyrajza 1686 és 1848 között
Történeti topográfiai adattár
Bibliográfia
Térképtáblák tartalma
A. Általános térképek
A.1.1 Az 1873-as kataszteri felmérés (BFL XV. 16.a 201/9) alapján szerkesztett térkép, 1:2 500
A.2.1 Részlet az I. katonai felmérésből, 1782–1785
A.2.2 Buda külterülete, 1785 körül
A.2.3 Buda áttekintő térképe, 18. század vége
A.2.4 Buda és környéke, 1836
A.3.1 Buda a 17–18. század fordulóján
A.3.2 Buda a reformkorban
A.4.1 Buda topográfiai térképe, 2005, 1:10 000
A.5.1 Buda központja légi felvételen, 2005
B. Tematikus térképek
B.1.1 Középületek Budán a 18. század végén
B.2.1a A Tabán és a Víziváros központja 1818-ban az 1818-1819. évi nem nemesi összeírás alapján
B.2.1b Házhelyek háztömbönként 1818-ban a Tabán és a Víziváros központjában az 1818-1819. évi nem nemesi összeírás alapján
B.2.1c Családok száma háztömbönként 1818-ban a Tabán és a Víziváros központjában az 1818-1819. évi nem nemesi összeírás alapján
B.2.1d Lakók száma 1818-ban a Tabán és a Víziváros központjában az 1818-1819. évi nem nemesi összeírás alapján
B.2.1e Felekezeti megoszlás családonként 1818-ban a Tabán és a Víziváros központjában az 1818-1819. évi nem nemesi összeírás alapján
B.2.2 Az egyes foglalkozási ágak családfők szerinti megoszlása háztömbönként 1818-ban Tabán és a Víziváros központjában az 1818–1819. évi nem nemesi összeírás alapján
C. Térképek és látképek reprodukciói
C.1.1 Joseph Hauy: Plan de la ville et chateav de Bvde, 1687
C.1.2 Nicolas Marcel de La Vigne: Budae ac Pesti ichonographica descriptio, 1686, secunda tabula
C.1.3 A Vár és közvetlen környezetének erődítési térképe, 1749
C.1.4 A Víziváros áttekintő térképe, 1786–1792
C.1.5 A budai Vár helyszínrajza, 1786–1794
C.1.6 Újlak és Országút áttekintő térképe, 1802
C.1.7 A halászvárosi támfal terve, 1812
C.1.8 A Vár, Rácváros, Krisztinaváros és Víziváros részletes térképe, 1824
C.1.9 Pest, Buda, Óbuda vízrajzi térképe, 1833
C.1.10 Buda látképe nevezetességeinek képeivel, 1837 körül (Carl P. Vasquez)
C.2.1 Frans Geffels: Buda ostroma, 1686
C.2.2 Alexander Glässer (Friedrich Bernhard Werner rajza alapján): Buda látképe, 1732
C.2.3 Josef és Peter Schaffer: Buda és Pest látképe, 1787
C.2.4 Petrich András: Buda és Pest ünnepi kivilágítása, 1814. október 24.
C.2.5 Richter Antal Fülöp (Petrich András nyomán): Buda és Pest a Gellérthegyről, 1818 C.2.6 Jacob Hyrtl: Buda és Pest látképe, 1832
C.2.7 Franz Xaver Sandmann: Buda és Pest látképe a Gellérthegyről, 1848
C.3.1 Andreas és Josef Schmutzer (Mikoviny Sámuel alapján): Buda látképe, 1737
C.3.2 Johann Christian Leopold (Friedrich Bernhard Werner alapján): Buda és Pest látképe keletről
 |
KőszegÍrta és összeállította: Bariska István, B. Benkhard Lilla, Ivicsics Péter, Kovács Viktória, Mentényi Klára, Söptei Imre és Szilágyi Magdolna közreműködésével Szerkesztette: Szilágyi Magdolna Kartográfia: Faragó Imre, Nagy Béla, Szemerey Anna, Tolnai Katalin Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézete, 2018. ISBN:978-963-419-130-1, ISSN: 2498-7166 |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Előszó
Kőszeg történeti helyrajza
Történeti topográfiai adattár
Bibliográfia
Térképtáblák tartalma
A. Általános térképek
A.1.1 Kőszeg és környéke. Az 1857-es kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép (MNL OL S 78 262), 1:2500
A.2.1 Kőszeg és környéke az I. katonai felmérésen, 1784, 1:50 000
A.2.2 Kőszeg és környéke a II. katonai felmérésen, 1844–1845, 1:50 000
A.3.1 Kőszeg belvárosa a 13. század második felében, 1:2500
A.3.2 Kőszeg belvárosa a 15. század elején, 1:2500
A.3.3 Kőszeg az 1300-as években, 1:10 000
A.3.4 Kőszeg az 1400-as években, 1:10 000
A.3.5 Kőszeg az 1500-as években, 1:10 000
A.3.6 Kőszeg az 1600-as években, 1:10 000
A.3.7 Kőszeg 1750 körül, 1:10 000
A.3.8 Kőszeg 1850 körül, 1:10 000
A.3.9 Kőszeg 2000 körül, 1:10 000
A.4.1 Kőszeg belterületének térképe, Tóvári János, 1927, 1:10 000
A.4.2 Kőszeg város belterületének átnézeti térképe, 1972, 1:10 000
A.4.3 Kogutowicz Manó, Kőszeg szabad királyi város térképe, 1898
A.5.1 Kőszeg topográfiai térképe, 2001, 1:10 000
A.5.2 Kőszegfalva topográfiai térképe, 2001, 1:10 000
A.6.1 Kőszeg város légi felvétele, 2010
B. Tematikus térképek
B.1.1 A kőszegi elit felekezeti megoszlása a belvárosban, 1660–1666, 1:2500
B.1.2 A városvezetés felekezeti megoszlása a belvárosban, 1697–1728, 1:2500
B.1.3 A belvárosi házak hadiadó-kiosztása 1725-ben, 1:2500
B.1.4 Polgárok és nemessé vált polgárok tulajdonai felekezet szerint, 1728–1767, 1:2500
B.1.5 Fő- és köznemesek, továbbá nemessé vált polgárok tulajdonai a belvárosban, 1775–1780, 1:2500
B.1.6 Kőszegi városbírák és polgármesterek házai a 16–17. századi belvárosban, 1:2500
B.1.7 Kőszegi városbírák és polgármesterek házai a 18–19. századi belvárosban, 1:2500
B.2.1 Kőszegi malmok a Gyöngyös-patak két ágán, 1570–1950, 1:10 000
B.2.2 Kőszegi fogadók, vendéglők a város hossztengelyén a 16–20. században, 1:10 000
B.2.3 1850 előtt alapított egyházi és világi intézmények Kőszegen, 1:10 000
B.2.4 1850–1950 között alapított egyházi és világi intézmények Kőszegen, 1:10 000
B.3.1 Kőszegi szőlődűlők a Magyar-hegyen és a Német-hegyen, 1:5000
C. Térképek és látképek reprodukciói
C.1.1 Kőszeg környékének helyszínrajza a Gyöngyös-patakkal, Michael Hechinger, 1815
C.1.2 Kőszeg térképe a város környékének posta- és kereskedelmi úthálózatával, Karl Schuberth, 1819
C.1.3.1 A Gyöngyös-patak helyszínrajza. I. Tab., Karl Schuberth, 1826
C.1.3.2 A Gyöngyös-patak helyszínrajza II. Tab., Karl Schuberth, 1826
C.1.4 Kőszeg telekkönyvi térképe, Kovatsits Zsigmond, 1838–1839
C.1.5 Kőszegi-hegység, kirándulók térképe, ismeretlen szerző, 1942
C.2.1 Kőszeg ábrázolása nyugat felől, Fancz Bálint votívképe, 1746
C.3.1 Kőszeg ábrázolása kelet felől, Karl Schuberth metszete, 1808
 |
KecskemétÍrta és összeállította: Sárosi Edit, Szilágyi Magdolna és Szilágyi Zsolt közreműködésével A történeti topográfiai adattárat összeállította: Sárosi Edit, Belicza György közreműködésével Szerkesztette: Szilágyi Magdolna Kartográfia: Faragó Imre, Nagy Béla, Szemerey Anna Budapest–Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum, MTA BTK Történettudományi Intézete, 2018. ISBN:978-963-416-152-3, ISSN: 2498-7166 |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Előszó
Kecskemét történeti helyrajza
Történeti topográfiai adattár
Bibliográfia
Térképtáblák tartalma
A. Általános térképek
A.1.1 Kecskemét. Az 1869-ben elkészült kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, 1:2500
A.2.1 Kecskemét város és környéke az I. katonai felmérésen, 1:50 000
A.2.2 Kecskemét város és környéke a II. katonai felmérésen, 1:50 000
A.3.1 Kecskemét topográfiai fejlődése 1. Kecskemét a késő középkorban, 1:10 000
A.3.2 Kecskemét topográfiai fejlődése 2. Kecskemét a 17. század végén, 1:10 000
A.3.3 Kecskemét topográfiai fejlődése 3. Kecskemét a 18. század végén, 1:10 000
A.4.1 Kecskemét Törv. Hat. Város térképe, 1905, 1:10 000
A.4.2 Kecskemét törvényhatósági jogú város átnézeti térképe, 1933, 1:10 000
A.5.1 Kecskemét város topográfiai térképe, 2002, 1:10 000
A.5.2 Kecskemét város légi felvételen, 2002
B. Tematikus térképek
B.1.1 A kecskeméti gyümölcskereskedők gazdasági-társadalmi térhasználata, 1922–1938
B.1.2 A kecskeméti keresők és az elit foglalkozásonkénti szociotopográfiája kerületi bontásban, 1930
B.1.3 Az elit szociotopográfiája foglalkozási csoportonként, 1935
B.1.4 Kecskemét külterülete (A) és félnapos körzete (B) az 1930-as években
C. Térképek és látképek reprodukciói
C.1.1 Kecskemét látképe egy vándorlókönyvön, 1816
C.1.2 Kecskemét látképe a molnár céh 1843-ben kiadott szabadítólevelén
C.1.3 Kecskemét látképe a takácscéh-levélen, 1840
C.1.4 Kecskemét látképe 1843-ban kiadott tímár céhlevélen
C.2.1 Kecskemét város a 18. század elején
C.2.2 Kecskemét régi térképe, 1923
C.3.1 Kecskemét 1740 körül készített felmérése
C.3.2 Kecskemét 3. tizedének felmérése, 1790 körül
C.3.3 Az 1819. április 2-i tűzvész pusztítása Kecskeméten
C.4.1 Planum hoc fine regulationis nundiarum in Privilegiato Oppido Ketskemét, 1792
C.4.2 Vásárállást ábrázoló térkép, 1800 körül
C.4.3 A Csongrádi és Mezei kapuk környéke 1800 körül
C.4.4 Vásárállás, Serház, Kecskeházi fogadó és -kápolna felmérése, 1806
C.5.1 Kecskemét város közlegelői, 1841 körül
C.6.1 Kecskemét Város kebelében létező szárazmalmok, 1857
C.6.2 Kecskemét kövezeti vázlata, 1860
C.7.1 Kecskemét szabad királyi városa, 1879
C.7.2 Kecskemét szabad királyi város területének átnézeti térképe, 1885
C.8.1 Kecskemét törvényhatósági jogú város külső területének térképe, 1919
C.8.2 Kecskemét törvényhatósági jogú város térképe, 1948
C.9.1 Kecskemét várostérkép, 1979
C.9.2 Kecskemét várostérkép, 2015
 |
PécsÖsszeállította: Fedeles Tamás, Gáti Csilla, Kovaliczky Gergely, Nagy Erzsébet, Jankó Ferenc, Kovács Viktória, Schmelczer-Pohánka Éva, Sudár Balázs, Szilágyi Magdolna és Tóth Zsolt közreműködésével A történeti topográfiai adattárat összeállította: Árvai Tünde, a szerzők közreműködésével. Kartográfia: Árvai Tünde, Nagy Béla, Schmelczer-Pohánka Éva, Tóth Zsolt Budapest‒Pécs: BTK Történettudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem, 2021. ISBN: 978-963-416-243-8, ISSN: 2498-7166 |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Előszó
Pécs város történeti helyrajza
Történeti topográfiai adattár
Bibliográfia
Térképtáblák tartalma
A. Általános térképek
A.1.1 Az 1895-ös kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép, 1:2500
A.1.1a Az 1895-ös kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép (részlet bal felső), 1:2500
A.1.1b Az 1895-ös kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép (részlet, bal alsó), 1:2500
A.1.1c Az 1895-ös kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép (részlet, jobb felső), 1:2500
A.1.1d Az 1895-ös kataszteri felmérés alapján szerkesztett térkép (részlet, jobb alsó), 1:2500
A.2.1 Részlet az I. katonai felmérésből (1783‒1784), átméretezve 1:50000
A.2.2 Részlet az II. katonai felmérésből (1859), átméretezve 1:50000
A.3.1 Pécs 1009‒1242, 1:10000
A.3.2 Pécs 1242‒1543, 1:10000
A.3.3 Pécs a török korban, 1543‒1686, 1:10000
A.4.1 Pécs szabad királyi város alaprajza, Anton Duplatre (1777) alapján rajzolta Peter Maria v. Berks, 1817
A.4.2 Szabad Királyi Pécs Városa' Föld-abrosza, Lukrits Ignác, 1843
A.5.1 Pécs város topográfiai térképe, 2005, 1:10000
A.6.1 Pécs város központja légi felvételen, 2005, 1:5000
B. Tematikus térképek
B.1.1 Őskori lelőhelyek a város és környéke területén: neolit lelőhelyek
B.1.2 Őskori lelőhelyek a város és környéke területén: rézkori lelőhelyek
B.1.3 Őskori lelőhelyek a város és környéke területén: kora bronzkori lelőhelyek
B.1.4 Őskori lelőhelyek a város és környéke területén: középső bronzkori lelőhelyek
B.1.5 Őskori lelőhelyek a város és környéke területén: késő bronzkori lelőhelyek
B.1.6 Őskori lelőhelyek a város és környéke területén: kora vaskori lelőhelyek
B.1.7 Őskori lelőhelyek a város és környéke területén: késő vaskori lelőhelyek
B.2.1 Késő római kori temetői épületek Sopianae északi temetőjében
B.3.1 Avar kori lelőhelyek a város és a környéke területén
B.4.1 A Szigeti külváros a 18. században, Fetter Antal nyomán
B.4.2 Pécs utcái 1722-ben
B.4.3 Pécs utcái 1843-ban
B.5.1 Pécs szakrális topográfiája a 18‒19. században
B.6.1 Pécs belváros oktatási intézményeinek helye és vándorlása a 18‒19. században
B.7.1 Iparosok Pécs belvárosában (1828)
C. Térképek és látképek reprodukciói
C.1.1 Cella trichora II. A késő római kori északi temető másorik háromapszisos temetői épülete a Janus Pannonius utca 10. (Rózsakert) területén (fotó, alaprajz, digitális rekonstrukció)
C.1.2 Sopianae késő római kori pogány bazilikája (alaprajz, digitális rekonstrukció)
C.2.1-4 Pécs török kori ábrázolásai
C.2.1 Anton Salomon Schmidtmayr Pécs 1664-es ostromát ábrázoló és leíró röplapja
C.2.2 Pécs ostroma 1664-ben, Lucas Schnitzer
C.2.3 Pécs 1686-os ábrázolása, Giovanni Antonio Panceri
C.2.4 Pécs 1664-es vagy 1686-os ostroma, ismeretlen szerző tollrajza
C.3.1 Joseph de Haůy francia hadmérnök 1687-es helyszínrajza
C.3.2 Pécs belváros telkeinek és utcáinak rekonstrukciója az 1722. évi telekkönyv alapján. Készítette: Madas József, 1970
C.4.1 Pécs bel- és külterületének helyszínrajzi, vízrajzi és mezőgazdasági térképe, Antonius Duplater, 1780
C.4.2 Malmok, épületek a Tettye-patak mentén, Franciscus Quits, 1780 körül
C.4.3 A püspökvár helyszínrajza, Antonius Duplater, 1780
C.5.1 Pécs 1763-as látképe Joseph Hochrein metszetén
C.5.2 Pécs 1863-as látképe Joseph Hochrein metszetén
C.5.3 Pécs 1779-es látképe egy céhlevélen
C.5.4 Pécs 1799-es látképe egy céhlevélen
C.5.5 Pécs 1802-es látképe egy céhlevélen, Joseph Kieler
C.5.6 Pécs 1833-as látképe egy céhlevélen, Anton Mayrhofer
C.5.7 Pécs 1783-as látképe dél felől, Franciscus Fay, 1817
Folyamatban lévő kötetek:
Győr. Összeáll.: Nemes Gábor
Miskolc. Összeáll.: Gyulai Éva
Nyírbátor. Összeáll.: Németh Péter
Óbuda. Összeáll.: Simon Katalin, Szilágyi Magdolna
Ózd. Összeáll.: Demeter Gábor
Pápa. Összeáll.: Hermann István
Pest. Összeáll.: Simon Katalin
Székesfehérvár. Összeáll.: Csurgai Horváth József
Szombathely. Összeáll.: Mayer László
Szekszárd. Összeáll.: Vizi Márta
Vác. Összeáll.: Velladics Márta